Ott sem feltétlenül gördülékeny ügy a vasúthálózat szinten tartása, ahol hazánkhoz képest komolyabb hagyományai vannak az állami szerepvállalásnak. Nemrég már szó volt arról, hogy Németországban történnek lépések annak ellensúlyozására, hogy sokadik éve a kelleténél kevesebb pénzt forgatnak a vasúti infrastruktúra karbantartásába.

A Deutsche Bahn főnöke, Grube ugye nemrég megállapodott Ramsauer közlekedési miniszterrel abban, hogy már az idén és jövőre is kétszer negyed milliárddal megtoldják a karbantartásra rendelkezésre álló évi mintegy 2,5 milliárd eurót. Szakemberek viszont többször évi egymilliárdos nagyságrendre taksálták az elmaradást. Ennyivel többet kellene Németországban éves szinten költeni a szinten tartáshoz. Megfelelő elsőbbségek mellett a beruházott pénz hatékonyabb, kevésbé zavarérzékeny vasútüzem formájában megtérülne.

Két másik témában is állapodtak meg: a felgöngyölített kartellezési és korrupciós ügyekből az államkasszába folyó büntetések, egyéb beperelt összegek is a vasúthálózatba forgathatók. Továbbá a hatályos Teljesítési és Pénzelési Megállapodást (LuFV) további két évvel 2015 végéig meghosszabbítják. Előzőleg végleg kudarcot szenvedett az erőfeszítés, hogy új megállapodást hozzanak tető alá, ezért kellett ez a szükségmegoldás. A jelenlegi LuFV hiányosságai persze addig maradnak velünk, illetve a szenvedő alanyokkal.

Fentiek mellé néhány további ötlet, honnan lehetne itthon több pénzt keríteni a vasútf és a közösségi közlekedés fejlesztésére:

• A használatarányos útdíj bevételét ténylegesen a közlekedési infrastruktúrára költsék, azon belül nem csak autópályák fenntartására, hanem a vidéki közúthálózatra, korridorfejlesztésre, innovációra, kutatás & fejlesztésre (nem pedig egyéb költségvetési célokra).
• Jövedéki adó részbeni célirányos kötése
• Moratórium gyorsforgalmi útépítésre (kevés indokolt kivétellel - pontszerű beavatkozások)

 Az olvasók ezen kívül mire tudnak gondolni, és mit gondolnak erről?