Magyarország mindössze egyetlen, Budapestet elkerülő vonallal rendelkezik (az 50-154-es vonal a bajai Duna-híddal). Viszont a Felvidék felől, a Dunától északra létezik egy másik tranzverzális összeköttetés: a Vác–Aszód(–Hatvan–Szolnok) átmenet a nyolcvanasak évekig jelentős volt a teherszállításban. A pálya Vácrátót-Vác szakasza az országosan elsőként villamosított vonal része. A viszonylat szünetelő, Vácrátót–Galgamácsa 15 kilométeres szakaszát csak 1951-ben építették, fő célja épp a teherforgalom kerülő útvonalának biztosítása volt. 2009. decemberében szűnt meg a személyforgalom, két szélső szakaszát a vonal a 71-es veresegyházi és a 78-as balassagyarmati vonallal osztja meg. Teherforgalom szempontjából is halott a vonal, amióta Szolnok korszerű(!) tehervonatképző magasfogadója szünetel és minden forgalmat mesterségesen a fővároson átvezetik. Szüneteltetés előtt a személyszállítás volumenére jellemző volt a 2009 decemberig itt dolgozott szerelvény: egy 'Szili' becenevű villanymozdony + egy Bhv kocsi + egy vezérlőkocsi. A forgalomnak elegendő lett volna egy kisebb motorvonat garnitúra, de a MÁV a megfelelő méretű a kategóriában csak dízeles járművekkel rendelkezik.
Mivel a vonal újranyitása többletköltséggel alig járna, ezért indokolt újraindítani a személyforgalmat a budapesti elővárosi rendszer kiterjesztése keretében, a térségi közlekedés integrációja és a Pest megyei Közlekedési Szövetség létrehozása mellett. A helyi és helyközi összeköttetésen kívül ráhordana az utasokat a közvetlen elővárosi vonalakra, valamint a távolsági forgalomban is rejteget lehetőségeket.