A Felső-Tisza menti keskeny nyomközű hálózatot még a második világháborúban érte egy végzetes kár: addig közvetlen, 60 km/h végsebességű gyorsmotorvonatok közlekedtek a Bodrogközi és Nyírvidéki Kisvasút összekötése révén létrejött Nyírbodrogi Kisvasút gerincvonalán, ám a visszavonuló német hadtestek felrobbantották a balsai Tisza-hidat, amely azóta sem épült újjá. A híd építése annó megalapozta a hosszú távon gazdaságos vasútüzemet, hiánya súlyosbítja a helyi forgalomban még sokáig igen jelentős feladatot ellátó vasutakat helyzetét. A túlparton már 1978-ban és 1980-ban hirtelenül kivégezték a kisvasutakat, azóta is fájó sebet hagyva maga után. Egyedül a nyírvidéki-rétközi hálózatra maradt a hosszú agónia, melyet a helybeliek összefogása csak hátráltatni tudott. 2009. szeptember 17-én től csak Herminatanya és a megyeszékhely közt maradt fenn a forgalom, a vég 2009 decemberében következett be, amikor a többi mellékvonallal egy időben itt is leállították a csonka üzemet.

A kisvasút eredetileg is személyszállító funkció betöltésére hivatott volt az igen jelentős teherszállítási feladatok mellett, ezért pályája a települések belterületében vezetett, s jelentős része volt Nyíregyháza elővárosi és városi forgalmának kiszolgálásában. Egy ilyen adottságokkal rendelkező vasutat tőlünk nyugatabbra nagy valószínűséggel felkészítettek volna a kor kihívásai jobb betöltésére, s villamosítva, új pályákon suhannának az ingázókkal telt szerelvények, óránként vagy félóránként ütemesen. Itthon ez másként alakult: elsőként 1969-ban felszámolták azt a villamosüzemet, mely jobb években 1-1,7 millió utast szállított el. Miközben még az ezredforduló körüli években a kisvasút kimondottan népszerű volt, bármiféle korszerűsítés évtizedes mellőzése miatt a helybeliek összefogása csak odázni tudta a hanyatlást. Hagyták, hogy még az átlagos mellékvonalaknál is jobban lepusztuljon, s addig jártak a vonatok, míg volt, mivel közlekedni. Amikor már lassan nem volt a súlyosbodó eszköz- és pénzhiánytól, közbeszólt a vége. Pedig egyes, amúgy is hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok átvállalták a MÁV-tól az állomások gondozását is. Mégis, a forgalom közútra terelése lett a végső megoldás – egyfajta helyiérdekhez igazodva a térségbeli buszvállalkozás képében.

A kisvasút újraindításának igénye felmerült Nyíregyháza önkormányzata részéről, határozatot is hoztak – igaz, csak a Sóstógyógyfürdőig vezető 8 kilométeres városi szakasz érdekelte őket, ám a MÁV üzemeltetési ajánlatát nem találták elfogadhatónak. Fontos volna azonban az egész hálózat felélesztése és teljes körű felújítása akár EU-s források igénybevételével, hogy a vasút újra biztosíthassa a környék megbízható, jó színvonalú közösségi közlekedését.