Pécsett egy pofa sör erejéig időztünk és megállapítottuk, hogy valószínűleg hazai nagyvárosban sehol sincs olcsóbb pörkölt és bableves, mint ittaz állomási restiben. Csak átutazunk Európa leendő kulturális fővárosán, de a gondolat egész nap elkísér, hisz' a főváros szerep szűkebb értelemben a baranyai vidéknek szól, tágabb értelemben ország-nemzet ügye. Mégpedig ha reménybeli tömegeket kell szállítani, a vasút elemében - lenne, ha nem bántak volna oly mostohán errefelé is.

A "remek" mohácsi összeköttetésnek köszönhetően Villányban bőven akadt időnk, szétnézni és eszmét cserélni települési vezetőkkel. Polgármester úrral csak telefonon váltottunk szót, akit a szomszédos Siklósba szólított aznapos kötelezettsége. Aljegyző asszony érezhetően rá akart érni egy viszonylag spontán közlekedésügyi munkamegbeszélésre. Tolmácsolta a község és kistérség érintettségét, érdeklődését, tapasztalatait, gondjait, meghiúsult elképzeléseit. Az európai kulturális főváros Abban maradtunk, hogy a helyzet alaposabban körbejárjuk és valószínűleg térségi munkaülést kezdeményezünk. Át kellene beszélni azokat a korlátozott lehetőségeket, miképpen lehetne "menet közben" még enyhíteni a közlekedés nyilvánvaló gondjain. A meglevő rendszer hogyan válhat minél praktikusabbá és vonzóbbá a vendégek részére? Nem kell ragozni, hogy a borairól méltán híres Villányban létkérdés a jól működő közösségi közlekedés nem csak az ingázóknak, hanem a vendéglátóipar részére is.

Az egyik kulcskérdés nyilván a (többnyelvű) utastájékoztatás. Magam négynyelvű fordítóként nagyobb turisztikai projekteket bonyolítottam, Márk szakterülete pedig a vasút és turizmus kettőse. Nála vannak anyagok figyelemre méltó külföldi példákról. Jó értelemben kirívó példa egy német-cseh közös vasút- és buszbérlet, mely a határon átnyúló festői vidéket még vonzóbbá teszi a vendégek részére. A népszerűsítő szórólapot pont egy cseh Bz motorvonat képe díszíti. Az itthon oly "meghitt" látvány minimum elgondolkodtató. Fontos a pénz, fontosabb az ész és akarat.