Jelenlegi helyzet

A kormány képviselői többször megerősítették: a vízkárok elhárítása után a vonal felső, 2009-ben bezárt részét újranyitják. A lopás- és árvízkárokat, földcsuszamlást szenvedett vonalat 2010-ben ésszerű költségkereteken belül már nem lehetett helyreállítani, ezért 2011-re csúszott az eredetileg 2010 nyárra ígért reaktiválás. A pályaállapotok miatt már rövid távon csak a vonal rehabilitációja, újragondolása mellett képzelhető el a jövő, a vasút turisztikai és hivatásforgalmi hasznosítása. Ennek akkor van gazdasági rációja, ha a térség vasúti és közúti közlekedése átszervezésre kerül összhangban a területfejlesztési célkitűzésekkel.

A vonal két fő problémája

1. A leamortizált pálya miatt elfogadhatatlanul hosszú az eljutási idő, a buszvonalak vonalvezetése és menetrendje egyáltalán nem veszi figyelembe a vasutat. (Az alsó szakaszon teljesen párhuzamosan közlekedik busz és vonat, utóbbi ritkábban és a pálya rossz állapota miatt lassabban.)

2. A bányászat felszámolása következtében a kistérség gyengélkedik, a turisztikai potenciál egyelőre csak a vonal alsó szakaszán kerül kiaknázásra; ebből kifolyólag az utasforgalom drámai mértékben esett vissza, markáns hétvégi csúcsok mellett (diákok, hazajárók).

Kibontakozási lehetőségek

A 87-es vonal az ország egyik legszebb hegyi vasútvonala, mely tömegeket vonzó turisztikai célpontokat szolgál ki (Szilvásvárad, Bélapátfalva, Szarvaskő). A vonal szünetelő felső szakasza mentén még nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra. 

Az idegenforgalmi potenciál feltárása esetén a vasútra is alapozó destination management a kistérség elkeserítő helyzetéből való egyik kitörési lehetőséget kínálna, mely egyben segítene megalapozni a vasútvonal létjogosultságát.

A két megyére kiterjedő vasútvonalat nem szabad a csatlakozó vonalaktól és a két végén levő városok helyi közlekedésétől elszigetelten kezelni:

• Egerben a vasúti közlekedés átrendeződése és új megállóhelyek létrehozása esetén a vonatok 1. a városi közlekedésben vehetnek részt, 2. helyközi forgalomban a kistérség lakosságának igényeit jóval rugalmasabban lehetne kiszolgálni (bevásárlás, belváros elérhetősége), 3. a gyorsabb eljutási idő és kedvezőbb csatlakozások miatt távolsági forgalomban a vonal ráhordó szerepe jóval nagyobb lehet.
• Kiskapud Ózd határában található megállóhely, utasforgalma elhanyagolható volt. Pályarehabilitáció és a helyközi buszmenetrend ráhangolása, illetve ráhordó helyi járat bevezetése esetén nem csak javulna Ózd megközelíthetősége a felső 87-as vonal által feltárt települések felől, de megteremthető Eger–Ózd vasúti összeköttetése (jelenleg csak közúton). Korszerűsítés esetén a vasúti eljutási idő megegyezhet a buszos szinttel (kb. 1:20), így a vonatokat és buszokat egyaránt kétóránként lehetne közlekedtetni Szilvásváradig, a teljesen párhuzamos Szilvásvárad-Eger viszonylatot pedig korszerűsítés és városi integráció után a vasút szolgálná ki. Ily módon a vasút és közút együtt felváltva biztosítaná az óránkénti Ózd–Eger kapcsolatot, kétóránként kiszolgálva az eltérő Ózd–Szilvásvárad útvonalakba eső kisebb településeket; egyik órában Ózd-Kiskapud felől átszállásmentesen, másik órában szilvásváradi átszállással (integrációt és órás ütemet feltételezve a felgyorsított alsó szakaszon, közvetlen vonat kétóránként közlekedne).
• Jelenleg nincs megoldva a határon túli kapcsolat valamint Szilvásvárad és Eger felvidékiek körében is népszerű célpontok megközelítése tömegközlekedéssel. A 87-es vonalat összefüggésben a gyengélkedő 92-es vasútvonallal és a szintén 2009-ben megszüntetett, azelőtt alig kihasznált, nem hatékonyan üzemeltetett határátmenettel célszerű megvizsgálni. 1. Ózd–Miskolc viszonylatában le kell rövidíteni az eljutási időt és a vonalat korszerűsíteni kell, többek közt a feleslegessé vált megállóhelyek megszüntetése és a bánrévi delta üzembe helyezése által. Emellett és a busz-vasút integráció következetes megvalósulása mellett ismét átszállásmentessé kell tenni az Ózd–Miskolc vasúti kapcsolatot. A 92-es vonal forgalmát bánrévei irányváltás helyett a deltán át célszerű átvezetni Ózd felé, Bánréve delta megállóhely létesítése mellett. 2. 2009-ig önálló vonatszámmal rendelkező mozdonyos szerelvény (illetve egy időben InterPici motorkocsi) hidalta át napi két alkalommal a kevesebb, mint egy kilométeres Bánréve–Lénártfalva távot. Ehelyett – illetve a semmi helyett – célszerű a 87-esen közlekedő motorkocsival biztosítani Bánréve állomás és a határátmenet kiszolgálását. A 87-es felső szakaszának rehabilitációján kívül ideális lenne, ha a Kassa-Rozsnyó-Losonc vasútvonal korszerű, ütemes kiszolgálása valósulna meg, ebben az esetben indokolt a kétórás motorkocsis határátmenet Sajólénártfalva határállomásig. Amennyiben a délszlovákiai vasúti közlekedés fejlesztése a kérdéses viszonylaton nem valósul meg, megfontolandó az a lehetőség, hogy a motorkocsi továbbközlekedne Lénártfalván túl Rimaszombatig, vagy pedig Rozsnyó jobb vasúti kapcsolatát biztosítaná a szünetelő 167-es dobsinai vonal megállóhelyei motorkocsi általi kiszolgálásával (természetesen Rozsnyó nagyállomáson csatlakozás Kassa felé).

Az Eger–Szilvásvárad–Putnok vasútvonal nem csak felbecsülhetetlen eszmei értéket képvisel, a térségi közlekedés újragondolásával a vasút Észak-Borsodban, Hevesben és határon túl is újra közelebbre hozhatja egymáshoz az embereket.