Áprilisban a magyar történelem legnagyobb békebeli járatritkítására került sor, ami rendkívül hátrányos folyamatokat indított el. Mivel júniusra érdemi elmozdulást nem tapasztaltunk, ennek semlegesítésére azon kell legyünk, hogy iskolakezdésre és az éves menetrendváltáskor történjen két érdemi lépés a jó irányba.
A nyári menetrend alkalmából csak elszigetelten kerültek vissza járatok a rendszerbe. Igaz, változtatni kell(ett) a fennálló állapotokon. Ezért átgondoltan célszerű visszaterelni a helyes mederbe a folyamatot, nem azt javasoljuk, hogy "mindent csináljanak vissza, ahogyan volt". Összességében az sem vezet számottevő eredményre, ha csupán egyes, erősebb lobbival, szorgalmas illetve befolyásos polgármesterrel rendelkező kistérségekben egy-két vonattal több közlekedik, holott indokolatlanul, az érintettek megkérdezése nélkül vettek el négyszáznál több vonatot ezernyi község lakóitól. Országos üggyel van dolgunk, országos átfogó megoldásra van szükség! Át kell tekinteni, hogy a meglevő erőforrásokat hogyan használhatók fel a leghatékonyabban, összhangban a meglevő és potenciális utasok, valamint a nemzetgazdaság érdekeivel.
Milyen hátrányos hatásokkal szembesülünk a járatritkítás miatt?
– Jóval távolabbra kerültünk a céltól, hogy az autóval versenyképes, rugalmas közösségi közlekedésünk legyen. Aki nem tud dolga végeztével vonattal hazautazni és megteheti, autó mellett dönt. Jobb esetben ahol közlekedik, buszra száll, rosszabb esetben el sem utazik.
– Tavaly a növekvő benzinárak miatt többen utaztak vonaton. Idén ez a kedvező elmozdulás megtörik: a vasút veszített vonzerejéből, mivel a vasúthálózat adta eljutási lehetőségek nagymértékben csorbultak.
– Nem történt meg módszeresen az elvett vonatjáratok busszal történő helyettesítése, számos helyütt pótmegoldásokra kényszerült a lakosság, illetve az önkormányzat. Megnehezült az iskolába, munkába, hivatalba járás, a szabadidős helyváltoztatás. Összességében szűkültek a hátrányos helyzetű kistérségek lehetőségei, felgyorsul a lemaradás.
– Felgyorsult a vidéki (térségi) vasúthálózatok elsorvadása. Az áprilisi ritkítás a vasutat sújtotta, miközben összességében több buszjárat van, mint előtte. Ezáltal hálózati szinten nehezebb helyzetbe került az energiahatékonyabb, környezetkímélőbb közlekedési módozat, a jövőben nehezebben tudunk élni előnyeivel.
Mit javasoljunk közösen a kedvező fejlemények megfordítása érdekében?
Első körben a szakemberek kapjanak megbízást arra, hogy a vonatkilométer-teljesítmény korlátozása nélkül az iskolakezdetre és az éves menetrendváltásra két lépésben dolgozzák ki a meglevő erőforrásokra a közgazdaságilag optimális, minél életszerűbb vasúti menetrendet. Továbbá kiemelt viszonylatokon, térségekben történjen meg az első rendszerlépés a busz-vasút menetrendi, járatszerkezeti integráció felé.
+ A térségek közötti fejlettségi különbségek elmélyülése idején el kell fogadni: a vidéki közlekedés fejlesztésével, korszerűsítésével, integrációjával érdemben foglalkozzunk. Haladéktalanul ki kell dolgozni ennek terveit és elsőbbségi szempontrendszerét, azokat bele kell foglalni az országos közlekedéspolitikai stratégiába.
+ Az idült gazdasági-pénzügyi válság idején el kell fogadni: a rövidtávú költségvetési hatás nem lehet döntő szempont, szemben a hosszabb távú érdekeinkkel, illetve költségvetési hatással. Meg kell találni az elszámolási, szabályozási megoldást ahhoz, hogy a közgazdaságilag indokolt, embercsoportok által igényelt többletjáratokat be lehessen állítani a rendszerbe, rövidtávú költségvetési hátrány nélkül.
+ A lappangó energia- és éghajlat-válságok előszobájában el kell fogadni: a vasút a leginkább energiahatékony és környezetkímélő közlekedési eszköz, ahol jól meg van szervezve. Ezért előny a viszonylag sűrű vasúthálózat és meg kell találni a módját, hogy a lehető leghatékonyabban éljünk vele, a lehető legnagyobb mértékben használjuk.
Ahol korábban sűrítették a kínálatot és bevezetésre került az ütemes menetrend, azokon a vonalakon akár évi kétszámjegyű növelést lehetett elkönyvelni. A regionális forgalomban is tapasztalhatjuk ezt, ahol jelenleg a közlekedés fejletlensége miatt a budapesti előváros után a legnagyobb kiaknázatlan utaspotenciál található.
Bő egy éve részleteztük a siker érdekében szükséges intézkedéseket, szempontokat; akkor került napirendre az azóta elvetett Nemzeti Közlekedési Holding, de a leírtak döntő része a kerettől függetlenül állja meg a helyét.
Minden utazás az első lépésekkel kezdődik. Induljon hát 2012. nyarán-őszén a magyar vidék hosszú menete!
